Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének célja:
- a prevenció,
- a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése
- a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése
- a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás,
- e célok megvalósítása érdekében együttműködés a jelzőrendszer és a szakszolgálatok szakembereivel.
Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön:
- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,
- a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Valamennyi pedagógus – kiemelten az osztályfőnökök és napközis nevelők – alapvető feladata, hogy felismerje a tanulókat érintő problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az iskolai gyermekvédelmi felelősnek.
Feladataink:
1)a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül,
2)a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelések, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia stb.) igénybe vételével,
3)a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, tanulószoba, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint,
4)a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez,
5)segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez,
6)gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben,
7)folyamatos ellenőrzése a tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak – szükség esetén eljárás kezdeményezése,
8)segítségnyújtás a fokozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében,
9) a tanulók életmódjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére,
10)drog- és bűnmegelőzési programokban való részvétel megszervezése, együttműködés a rendőrséggel,
11)a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányok befejezése, a pályaválasztás,
segélyekkel, támogatásokkal a család, a tanuló szociális helyzetének javítása, elemi szükségleteinek kielégítése,
13)életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő kulturális programokra való mozgósítás,
14)az arra rászorulók bekapcsolása az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba,
tehetséggondozás.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
- fejlesztő foglalkozások,
- tehetséggondozó foglalkozások,
- differenciált oktatás és képességfejlesztés,
- pályaválasztás segítése,
- személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
- napközis és a tanulószobai foglalkozások,
- egészségügyi szűrővizsgálatok,
- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
- tevékenységek, szünidei programok)
- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
- a szülőkkel való együttműködés,
- tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozóan:
- általános prevenciós tevékenységek
- a mentálhigiénés programok lebonyolításában való részvétel
- a diákönkormányzattal való kapcsolattartás
- szociális ellátások számbavétele
- minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!
- a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
- családlátogatásokon való részvétel szükség szerint,
- tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,
- anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,
- tájékoztatás a tanulóknak szervezett szabadidős programokról,
- fegyelmi eljárásokon való részvétel.
A hátrányos és veszélyeztetett gyermekekre vonatkozóan:
- a hátrányos, ill. veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével,
- nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet, ill. a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal,
- a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatásokhoz való hozzájutás lehetősége (ingyenes étkeztetés, térítési díj-támogatás, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.).
Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult.
A hátrányos helyzet foglama:
Az a gyermek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják,
1. bölcsődében, óvodában és iskolában az étkezéshez jogszabály szerinti normatív kedvezményt,
2. évi kétszeri egyösszegű támogatást,
3. és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket igényelhet.
Jogosultság megállapításának feltételei
1. Ha a gyermeket egyedülálló szülő, ill. más törvényes képviselő gondozza, vagy
2. ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
3. ha a nagykorúvá vált 23. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
4. ha a nagykorúvá vált 25. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
Akkor jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át, (2011-ben 39.900 Ft-ot) minden más esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2011-ben 37.050 Ft-ot). Egyes esetekben a vagyoni helyzet vizsgálatára is sor kerülhet. Ennek részletezésére később térünk ki.
Milyen időszakot kell figyelembe venni a jövedelemszámításnál?
A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
Kit tekintünk közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak?
A kérelem benyújtásánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
1. A szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
3. a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató gyermeket,
4. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
5. korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
6. a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
A kérelemben, ill. a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.